2010. július 28., szerda

Szimat fejlődik

Szimat nagyon gyorsan változik, fejlődik. Huncut, tündéri, édes, rosszaság, kaparó bajnok, éhenkórász egyszerre.
Nappal angyali kislány.... vagy kisfiú... Nem néztük még meg, de nálunk Gyuri kivételével mindenki lány - ezért gondoltam... :)
Sötétben viszont "ördöggé" változik. Kapar, rohangál, rág, zörög. Most, hogy kicsit hűvösebb az idő, behoztam a konyába éjszakára. Nem volt jó ötlet, hisz minden ajtót be kell zárnunk, hogy aludni tudjunk. Igaz, 1-2 óra hancúr után lenyugszik. Csak addig mi ne akarjunk aludni. Először azt gondoltam, hogy kicsi neki a hely. Hoztam anyuéktól egy nagyobb ládát, amit kibéleltem kartonnal, száraz fűvel, illetve belekerült egy rongy is, amibe eleinte belebújt. Most már inkább a fűben fekszik, bevackolja magát. Gondolva az éjszakai hancúrra, nemcsak a láda aljára tettem kartont, hanem az oldalára is, a tetéjre pedig rács került. Persze elképzelhető, hogy még így is túljár az eszemen, és kibújik valahol. Jól érzi magát az új helyen, de az esti rohangálások megvannak. Valószínű, hogy ez a "vad" természetéből is adódik.
Enni imád! A kezdeti nehézségek már "rég" homályba vesztek. Ügyesen megtanulta, hogy hogyan kell enni "cumiból", sőt tegnap már nagyobb változatot kellett beszerezni. Annyira türelmetlen, rögtön, egyszerre kérné az egészet! Nem győzöm egyedül etetni. De szerencsére a csajok mindig ott vannak, így valamelyikük fogja a tejes edényt, hogy minél könnyebben és -főleg- minél gyorsabban újra meg tudjam tölteni a "cumit". Még a segítség ellenére is remek mutatványokat tudunk összehozni: ő próbál mászni, kaparni, én próbálom visszatartani, cumit újratölteni, etetni. Ha elég gyors vagyok, nincs nagy gond, de ha esetleg zsibbad a kezem, kicsit lassulok, azt egyből érzi, és már pörög is. Ha Gyuri itthon van, természetesen átengedem neki az etetést... De nem tudom, hogy mi lesz, ha már ez a cumi se lesz elég neki... Mivel fogom etetni? (Ha van valakinek ötlete és megosztaná velem, megköszönném.)
A csajok érdekesen viszonyulnak Szimathoz. Nem akarják kivenni a ládából, simogatni is csak akkor, ha etetem. Valószínűleg az ugrálós, produkciós jelenetek miatt. Ha nyugis, akkor szívesen megfogják, próbálják etetni, rácson kersztül beszélnek hozzá. De nincsennek mindig körülötte. Tegnap az esti etetésnél Mimi megosztotta velem legújabb megfigyelését: Szimat füle jelzi, hogy melege van-e vagy épp fázik. Úgy gondolja, hogy ha a hátához simul, akkor fázik, hisz a nagy fül melegíti a hátát. Ha Szimatnak melege van, akkor természetesen a füle égnek áll, hogy ne melegítse. Ha pedig a nyuszifül félúton megáll, az azt jelenti, hogy pont jól érzi magát Szimatka...

Íme néhány kép:

Füvet rágcsálva:

A kedvenc- általa készített - fészekben:


Napközben félénk, elbújós nyuszi:


A régi és az új "cumi":

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése