2010. február 25., csütörtök

Gyógyír a lelkemnek







Pár napja nincs valami jó kedvem... A csajok ezt persze érzékelik... :((((

Zsuzsó ma egy nagy lapot és vízfestéket kért tőlem, bevonult a szobájukba, néha-néha kijött, kérdezett néhány dolgot (pl. meddig ér a hajam, hogy írjuk az u betűt...:) ) Aztán kihozta, amit készített. A lapon ketten vagyunk (ő és én), ő épp virágot ad nekem. Fentre pedig azt írta, hogy DRÁGA ÉDESANYUCI :))) (Igaz, a drága dörága formára sikeredett...)
Majdnem elbőgtem magam...


9 megjegyzés:

  1. De édes!:)))
    A gyerekek nagyon érzékenyek a mi hangulatunkra.
    Ügye már minden rendben is.:))

    VálaszTörlés
  2. Jaaj, nagyon aranyos lánykád van! :) Nekünk még nincs gyerkőcünk a párommal, de a kutyi és a cica is rettentő sokat segítenek, ha rossz a kedvünk.
    És mindenesetre jobbulást, és jobb kedvet! :)

    VálaszTörlés
  3. Látjátok, az ilyen pillanatokban felejt el az ember minden kellemetlenséget, átvirrasztott éjszakát, hisztis gyereket, rossz jegyeket, szemtelenségeket stb :-))))

    VálaszTörlés
  4. Remélem már elmenőben vannak a fellegek, amik beárnyékolták a kedvedet???? Varrj egy kicsit, hátha felderülsz!????
    Vagy tudok valamiben segiteni??

    VálaszTörlés
  5. Marika! Tényleg sokkal jobb lett... :)

    Cirelin! Köszi szépen, aranyos vagy!

    Rita! Teljesen igazad van!

    Batorba! Alakul a dolog. :) Köszi!

    VálaszTörlés
  6. Édesek!!! Ettől jobb gyógyír nincs is a világon!!

    VálaszTörlés
  7. Ez a legtöbb, amit egy anya kaphat a csemetéjétől és ettől felderül legszomorúbb hangulatából is! Csodálatos!:)))

    VálaszTörlés
  8. Ildi!! Mennyire igazad van!!! :))

    VálaszTörlés