Nyaraltunk

Mint korábban írtam, lehetőségünk adódott, hogy két hetet töltsünk Sopronban. Igaz, ebből csak az egyik hetet (június 19-25.) tudtuk igénybe venni ilyen-olyan okok miatt (Gyuri munkanélküli, így nem nagyon volt "kedvünk" nyaralni...)
Mielőtt indultunk, igyekeztem minél több dolgot főzni, fagyasztani, hogy ott egyszerűbb, olcsóbb legyen a helyzet. Reménykedtem benne, hogy az idő legalább kegyes lesz hozzánk, de nem így lett. (A csajok a strandolást várták, de ahhoz nagyon hideg volt.) Érdekes, hogy máskor mindig bepakolok kabátot, pulcsit, melegebb ruhákat, kártyát, társasjátékot, most alig-alig... Én sem értettem magam, hisz az időjósok előre megmondták, hogy ne számítsunk jó időre... Most valahogy nem akartam tudomásul venni.... (ezek szerint)

De találékonyak voltunk, igyekeztünk a csajoknak (és magunknak) minél több programot szervezni:

Először sétáltunk (volna) Sopron főterén, de azt épp átalakítják, felújítják, így inkább akadályverseny volt: gödröket kerülgettünk, kőhalmokat léptünk át stb. Mimi és Zsuzsó azért itt is tudott pózolni!!! :)



Megérkezésünk napján volt a múzeumok éjszakája. Természetesen - mit nekünk majd 5 órás kocsikázás - nekivágtunk az éjszakának. De nem bántuk meg!!! A gyerekek aludtak a kocsiban délután, így viszonylag sokáig bírták (fél 1 körül értünk vissza a szállásra). Két múzeumba jutottunk el: az erdészetibe és a bányászatiba.
A lányoknak sikerült egy vaddisznóval is találkozni....


Aztán megérkeztek a törpék a bányából...

Az est folyamán lehetett fűrészelni: a lányok egy hatalmas fűrésszel próbálkoztak, persze aztán apukának is be kellett segíteni, hogy sikerélménnyel záruljon a megmozdulás. Voltak fából készült játékok, amelyekkel természetesen játszani is lehetett. Zárásként pedig két koncertet is meghallgathattunk (szintén a múzeumokban) - a csajok persze elviseltek volna még egy harmadikat is...
Másnap ellátogattunk Nagycenkre: megnéztük a Széchenyi-kastélyt (pontosabban csak a parkot és a kertet - itt is felújítás, átalakítás volt....)

Találtunk a ketben olyan hatalmas fákat is, hogy a lányok eltörpülnek mellette.

Ha már Nagycenken jártunk, megnéztük a kisvasút szabadtéri kiállítását is.

Jártunk Fertődön is, ahol először - kastély közelében- vele találkoztunk:

Sajnos ezt a kastélyt is csak kívülről tudtuk megnézni, illetve a hatalmas kertet szemléltük még meg.

Mivel Ausztria annyira közel van, nem hagyhattuk ki... Kismartont válsztottuk, megnéztük az Eszterházyak kastélyát.

A szállásunk gyönyörű környezetben volt, hegyes, erdős vidéken, egyértelmű volt, hogy túrázni is mentünk. Kicsit várni kellett a megfelelő időre, de megérte. A lányok örömmel vetették bele magukat a "vadonba". Kiválasztottak egy-egy jelzést, azon mentünk végig. Ők mentek elöl -természetesen felváltva - időnként hátra-hátraszólva, hogy ne siessünk, osszuk be az erőnket, mert akkor visszafelé nem fogjuk bírni! Bár ők voltak azok, akik minden padot elsőként kipróbáltak.

Megnéztük a soproni amfiteátrumot is, igaz itt most csak levágott fűhalmokkal találkoztunk. De a lányok remekül elvoltak, "bálát" építettek.

Örültem, hogy mindeki jól érezte magát. Kicsit (nagyon) tartottam attól, hogy ez a " pénz nélküli" nyaralás nem lesz valami élvezetes. De tévedtem, szerencsére! (Persze más körülmények, más programok...)

Mindenki sajnálta, hogy nem maradthattunk tovább...